Számlázás·2026. július 20.·7 perc olvasás

KATA-s számlázási szabályok, amit tudnia kell

A KATA nem hoz létre külön számlázási rendszert. A kisadózó is az áfatörvény általános számla- és nyugtaadási szabályait alkalmazza. A KATA szempontjából azonban különösen fontos, hogy kitől érkezik a vállalkozási bevétel, mert egy cégtől vagy más kifizetőtől kapott összeg a KATA-alanyiság megszűnését is okozhatja.

Nem kötelező a „Kisadózó” jelölés

A jelenlegi KATA-törvény már nem írja elő, hogy a számlán vagy a nyugtán szerepeljen a „Kisadózó” megjelölés. Ennek elhagyása tehát önmagában nem szabálytalanság.

A bizonylatnak ettől függetlenül tartalmaznia kell az áfatörvény szerinti kötelező adatokat. Ha a vállalkozó alanyi adómentes, a számlán egyértelműen jelezni kell az adómentességet; erre a gyakorlatban rendszerint az „AAM” megjelölést használják.

Kinek számlázhat a kisadózó?

A jelenlegi KATA főszabály szerint magánszemély vevőkre épül. Ha a kisadózó a saját termékértékesítésének vagy szolgáltatásának ellenértékeként belföldi vagy külföldi kifizetőtől szerez bevételt, a KATA-alanyisága a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik.

Kifizető lehet például egy cég, más egyéni vállalkozó, társasház, egyesület vagy külföldi vállalkozás
Külföldi magánszemélynek lehet számlázni, de az áfa- és teljesítésihely-szabályokat külön kell ellenőrizni
A taxis személyszállításból származó bevétel törvényi kivétel
A fizetési számlán jóváírt kamat szintén nem szünteti meg a KATA-alanyiságot

A döntő időpont nem önmagában a számla kiállítása, hanem a bevétel megszerzése. Ettől függetlenül céges vagy más kifizetői megrendelés elfogadása előtt kell megtervezni az adózási mód váltását, mert az ellenérték beérkezésekor már megszűnhet a KATA.

Fontos: a régi, partnerenkénti 3 millió forintos szabály már nem hatályos. A jelenlegi rendszerben nem a partnerenként számlázott éves összeg a döntő, hanem az, hogy a vállalkozó termékértékesítés vagy szolgáltatás ellenértékeként kifizetőtől szerez-e bevételt. Az ilyen bevételszerzést 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak.

Mikor kell számlát, és mikor lehet nyugtát adni?

Főszabály szerint az értékesítésről vagy szolgáltatásról számlát kell kiállítani. Magánszemély vevő esetén azonban nyugta is adható, ha a vevő legkésőbb a teljesítésig teljes egészében megfizeti az ellenértéket, az áfával növelt összeg nem éri el a 900 000 forintot, és a vevő nem kér számlát.

Ha a magánszemély számlát kér, számlát kell kiállítani
900 000 forintot elérő bruttó ellenértéknél számla szükséges
Ha az ellenértéket csak a teljesítés után fizetik meg, főszabály szerint számlát kell kibocsátani
Nyugta helyett mindig választható a számla kiállítása

Mire figyeljen a számla kiállításakor?

A kibocsátó neve, címe és adószáma pontosan szerepeljen
A számla kelte, sorszáma és a teljesítés időpontja legyen helyes
A termék vagy szolgáltatás megnevezése legyen egyértelmű
Az áfa kezelése feleljen meg a vállalkozó áfastátuszának és az adott ügylet szabályainak
A vevő adatait a vevő jogállásának és az ügyletnek megfelelően kell feltüntetni

A KATA és az alanyi áfamentesség két külön választás. A KATA-alany lehet áfás vagy alanyi adómentes is. Az alanyi adómentesség belföldi értékhatára 2026-ban 20 millió forint, amelyet a KATA 18 millió forintos különadó-keretétől elkülönítve kell figyelni.

Online számlaadat-szolgáltatás

A KATA-s vállalkozónak is adatot kell szolgáltatnia a NAV Online Számla rendszerébe minden olyan számláról, módosító vagy érvénytelenítő számláról, amelyre a magyar áfatörvény számlázási szabályai vonatkoznak. Ez a magánszemélyeknek és az alanyi adómentesen kiállított számlákra is kiterjed.

Számlázóprogram használatakor az adatküldésnek automatikusan, a számla kiállításakor kell megtörténnie. Kézi számlatömb esetén az adatokat főszabály szerint négy naptári napon belül kell rögzíteni az Online Számla rendszerben; ha az áthárított áfa eléri az 500 000 forintot, a határidő a következő naptári nap.

Mi változik a nyugtáknál 2026-ban?

2026. szeptember 1-től a kézi és számítógéppel előállított nyugtákra is általános nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség lép életbe. Ezek adatait három naptári napon belül, napi összesítésben és adómértékenkénti bontásban kell majd továbbítani a NAV által biztosított elektronikus felületen.

Gyakorlati ellenőrzőlista

A munka elfogadása előtt tisztázza, hogy a vevő magánszemélyként vagy vállalkozásként jár-e el
Ne csak a számlázási nevet, hanem a szerződést és a tényleges fizetőt is ellenőrizze
Figyelje, hogy az Online Számla rendszer sikeresen befogadta-e az adatküldést
A számlákat, nyugtákat és a bevételi nyilvántartást az előírt ideig őrizze meg
Platform, egészségpénztár, biztosító vagy más közvetítő esetén külön vizsgálja meg, kitől származik jogilag a bevétel

Hogyan segíthetünk?

Ha bizonytalan abban, hogy a vevő magánszemélynek vagy kifizetőnek minősül, mikor adható nyugta, illetve hogyan kell beállítani a számlázóprogramot, érdemes még az első bizonylat kiállítása előtt ellenőrizni a folyamatot. Ingyenes konzultáció keretében áttekintjük a vevőkört és a számlázási gyakorlatot.