Gyakorlati válaszok a jelenlegi KATA szabályairól

Annak a jogosult, főfoglalkozású egyéni vállalkozónak lehet előnyös, aki jellemzően magánszemélyeket szolgál ki, bevétele várhatóan belefér a rá irányadó KATA-keretbe, és fontos számára az egységes havi adó és az egyszerűbb nyilvántartás. A döntésnél a vevőkört, az áfát, a helyi iparűzési adót, a tényleges költségeket és a társadalombiztosítási ellátások alacsonyabb alapját is együtt kell vizsgálni.

A KATA-t az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő, főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, ha nincs más törvényi kizáró oka. Nem lehet KATA-alany például kft., bt., kkt., egyéni cég vagy az ügyvédi kamara által nyilvántartott egyéni ügyvéd.

A törvény főfoglalkozásúnak tekinti az egyéni vállalkozót, kivéve, ha a tárgyhó egészében valamely kizáró státusz fennáll. Ilyen többek között a legalább heti 36 órás munkaviszony, a nyugdíjas – kiegészítő tevékenységű – státusz, a nappali rendszerű tanulmányok, bizonyos külföldi biztosítási jogviszonyok vagy más, nem kiegészítő tevékenységű vállalkozói jogviszony.

Nem. A párhuzamosan fennálló munkaviszonyok heti munkaidejét össze kell számítani. Ha ezek együttesen elérik a heti 36 órát, az egyéni vállalkozó nem minősül főfoglalkozásúnak.

Főszabály szerint nem. A nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységűnek minősül, a nappali rendszerű oktatásban részt vevő személy pedig a KATA szempontjából nem főfoglalkozású. A 25. életév betöltéséig ez a tanulmányait szüneteltető hallgatóra is kiterjedhet.

Már működő egyéni vállalkozónál a választás bejelentését követő hónap első napján. Az év közben induló egyéni vállalkozó a NAV-hoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg választhatja, ilyenkor a KATA-alanyiság a nyilvántartásba vétel napján kezdődhet.

Igen. Nem választhatja a KATA-t az, akinek az adószámát a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölték, illetve aki adószámtörlés hatálya alatt áll. Kizáró ok az is, ha a vállalkozó a választás évében az ÖVTJ 68.20 szerinti saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből bevételt szerzett.

Igen, a KATA önmagában nem tiltja az alkalmazott foglalkoztatását. A havi tételes adó azonban csak a vállalkozó saját, törvényben meghatározott közterheit váltja ki; az alkalmazott bejelentési, bérszámfejtési, járulék- és adókötelezettségeit külön kell teljesíteni.

A tételes adó egységesen havi 50 000 Ft. Nincs választható 75 000 Ft-os magasabb sáv. Minden megkezdett, adófizetési kötelezettséggel érintett naptári hónapra a teljes összeget kell megfizetni a következő hónap 12-éig.

A KATA időszakában a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kiváltja többek között a vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy az átalányadót, továbbá a vállalkozó saját személyi jövedelemadó-, társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-kötelezettségét. Nem váltja ki például az áfát, a helyi iparűzési adót vagy az alkalmazottak közterheit.

Ha a kisadózó az év minden hónapjára köteles tételes adót fizetni, a 40%-os különadó kerete 18 millió Ft. Ha nem minden hónap adófizetéssel érintett, a keret minden ilyen hónap után 1,5 millió Ft. Ez nem egyszerű napi arányosítás.

A KATA-alanyiság önmagában nem szűnik meg a keret átlépésétől. A keret feletti bevételrész után 40%-os különadót kell fizetni a havi tételes adón felül. A különadót főszabály szerint a következő év február 25-éig kell bevallani és megfizetni.

Az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok számát kell megszorozni 1,5 millió Ft-tal. Például nyolc érintett hónap esetén a keret 12 millió Ft. Az a hónap is teljes hónapnak számít, amelyben a KATA-alanyiság csak a hónap egy részében állt fenn, de arra a hónapra tételes adót kellett fizetni.

Pénznél főszabály szerint az átvétel vagy a bankszámlán történő jóváírás napján. Ezért a számla kiállításának vagy teljesítésének napja nem feltétlenül azonos a KATA-bevétel megszerzésének napjával. A KATA-alanyiság megszűnésekor a kiállított, de addig még ki nem fizetett bizonylatok ellenértékét a törvény a megszűnés napján megszerzett bevételként kezeli.

A bevételt a megszerzés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamával kell forintra átszámítani. Ha az adott pénznemhez nincs közvetlen MNB-árfolyam, az MNB által közzétett euróárfolyamból kell kiindulni.

Nem. A KATA különadó-keretének vizsgálatakor a törvény szerinti bevételt kell figyelembe venni, nem a bevétel és a költségek különbözetét. Emiatt magas anyag-, eszköz- vagy alvállalkozói költség mellett a KATA gazdaságilag kevésbé előnyös lehet.

Nem bevétel például az áthárított áfa, a visszatérített adó, a visszafizetendő kölcsön vagy hitel, bizonyos nem jövedelempótló kártérítések, valamint a törvényi feltételeknek megfelelő költségfedezeti vagy fejlesztési célú támogatás. Az egyes tételek besorolása körülményfüggő, ezért nagyobb vagy szokatlan összegnél célszerű egyedi ellenőrzést kérni.

A jelenlegi KATA-ban főszabály szerint nem szerezhető vállalkozási bevétel belföldi kifizetőtől, például cégtől, más egyéni vállalkozótól, társasháztól vagy más szervezettől. Az ilyen bevétel megszerzése a bevételszerzést megelőző nappal megszünteti a KATA-alanyiságot, és azt 15 napon belül be kell jelenteni.

Nem úgy, hogy közben a KATA-alanyiság fennmaradjon. A szabály a külföldi kifizetőtől származó, termékértékesítés vagy szolgáltatás ellenértékeként kapott bevételre is kiterjed. A KATA-alanyiság a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik.

KATA szempontból igen, ha a vevő valóban magánszemély, és nem vállalkozói vagy szervezeti minőségében jár el. A külföldi ügylet áfa-, teljesítésihely-, számlázási és devizaárfolyam-szabályait ettől még külön kell vizsgálni.

A törvény kivételként kezeli a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt, valamint a fizetési számlán jóváírt kamatot. Más tevékenységnél a kifizetőtől szerzett ellenérték főszabály szerint megszünteti a KATA-alanyiságot.

Nem kizárólag az utaló bankszámla tulajdonosa számít; azt kell vizsgálni, hogy jogilag kitől származik a bevétel és ki a szolgáltatás megrendelője. A NAV példája szerint a magánszemély autójavításának egy részét közvetlenül fizető kötelező biztosító nem feltétlenül okoz megszűnést, míg az egészségpénztárral szerződött szolgáltató pénztártól kapott bevétele igen. Az ilyen konstrukciókat szerződésenként kell értékelni.

Igen. A NAV álláspontja szerint a magánszemély SZÉP-kártyás fizetése önmagában nem szünteti meg a KATA-alanyiságot, mert a magánszemély a saját kártyaszámláján lévő összeg felett rendelkezik. A hagyományos bankkártyás fizetésnél is az ügylet tényleges szereplőit kell vizsgálni, nem pusztán a technikai pénzforgalmi szolgáltatót.

A szerződéses konstrukció dönti el. Ha a platform csak a magánszemély vevő fizetését közvetíti, az eltérhet attól az esettől, amikor maga a platform vásárolja meg a terméket vagy rendeli meg a szolgáltatást, majd ő fizet a vállalkozónak. A platform szerződési feltételeit, számlázását és elszámolását a bevétel elfogadása előtt érdemes szakértővel ellenőrizni.

Nem. A jelenlegi KATA-törvény nem írja elő a „Kisadózó” megjelölés feltüntetését. A számlának ettől függetlenül meg kell felelnie az áfatörvény és az online számlaadat-szolgáltatás szabályainak.

Igen. A KATA nem mentesít a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség alól. Az alkalmazandó bizonylat az ügylet jellegétől, a fizetési módtól és az áfaszabályoktól függ.

Nem kell tételes adót fizetni arra a hónapra, amelynek egészében az egyéni vállalkozói tevékenység szünetel. Ha azonban a szünetelés alatt KATA-s tevékenységet végez vagy bevételt szerez, az adott hónapra meg kell fizetni az 50 000 Ft-ot, és ezt a következő hónap 12-éig be kell jelenteni.

Abban a teljes hónapban, amelyre a szünetelés miatt nem kell KATA-t fizetni, a kisadózó biztosítása is szünetel. Ha nincs más egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogcíme, külön egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség is felmerülhet.

Bizonyos ellátások – például táppénz, CSED, örökbefogadói díj, GYED, GYES, GYET, GYOD vagy ápolási díj – teljes hónapjára nem kell tételes adót fizetni, ha a törvényi feltételek teljesülnek, és a vállalkozó abban a hónapban nem végez KATA-s tevékenységet, illetve nem szerez ilyen bevételt. A mentességet a szünetelés kivételével a következő hónap 12-éig be kell jelenteni.

A kisadózó biztosítottnak minősül, de a társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának havi alapja 108 000 Ft. Ez a tényleges vállalkozói bevételnél jóval alacsonyabb lehet, ezért hatással lehet például a táppénzre, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátásokra és a későbbi nyugdíjra.

Más jogszabályok alkalmazásában, így a NAV jövedelemigazolásánál a legutóbbi KATA-bevételi nyilatkozatban szereplő bevétel 60%-a minősül jövedelemnek. A bankok saját hitelbírálati szabályai ettől további eltéréseket is alkalmazhatnak.

Igen. Ha a kisadózó bejelenti, hogy a továbbiakban nem a KATA szabályai szerint adózik, az adóalanyiság a bejelentés hónapjának utolsó napján szűnik meg. Az új adózási módot és a biztosítotti bejelentéseket időben rendezni kell.

A bevétel megszerzését megelőző nappal. Emiatt a kifizetőtől érkező összeg elfogadása előtt kell felkészülni az új adózási módra. A bevételszerzést 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak.

A KATA-alanyiság annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a vállalkozó a törvény szerinti okból már nem minősül főfoglalkozásúnak. Ezt a tárgyhónapot követő hónap 15-éig be kell jelenteni.

Ha a KATA-alanyiság év közben megszűnik, a megszűnést követő 30 napon belül kell nyilatkozni az addig megszerzett bevételről. Ha a keretet túllépte, ugyanezen határidőig kell a 40%-os különadót bevallani és megfizetni.

Nem. A KATA-alanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban a KATA ismételten nem választható. Ez a korlátozás az önkéntes kilépésre is vonatkozik.

Igen. Ha a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozás december 31-én meghaladja a 100 000 Ft-ot, a NAV határozattal megszüntetheti a KATA-alanyiságot. A törvény szerint a határozat visszavonható, ha a tartozást annak véglegessé válásáig megfizetik.

A KATA-alanyiság megszűnésének napjáig kiállított, de addig még ki nem fizetett bizonylatok ellenértékét a törvény a megszűnés napján megszerzett KATA-bevételként kezeli. Ez a keret és az esetleges 40%-os különadó számítását is befolyásolhatja.

Időrendi, folyamatos és ellenőrizhető bevételi nyilvántartást kell vezetni, amely legalább a sorszámot, a bizonylat sorszámát, a bevétel összegét és megszerzésének időpontját tartalmazza. A kötelezettség teljesítettnek tekinthető a számlák és nyugták teljes körű megőrzésével is, ha azokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelt érdemlően megállapítható.

A bizonylatokat és a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő ötödik naptári év végéig kell megőrizni. Ez a rontott bizonylatokra is vonatkozik.

Az adóévet követő év február 25-éig kell nyilatkozni az adóévben KATA-alanyként megszerzett bevételről. A nyilatkozat jogkövetkezményeit tekintve bevallásnak minősül. Évközi megszűnésnél a határidő a megszűnést követő 30 nap.

Nem. A KATA és az áfa két külön adózási kérdés. 2026-ban a belföldi alanyi áfamentesség értékhatára 20 millió Ft, míg a teljes éves KATA-különadó-keret 18 millió Ft. A két értékhatárba beszámító ügyletek és az időarányosítás szabályai sem minden esetben azonosak.

A KATA nem váltja ki a helyi iparűzési adót. A vállalkozó a HIPA szabályai szerint választhat adóalap-megállapítási módot, és a választott módszerhez kapcsolódó bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségeket külön kell teljesítenie.

Általános szabályként nem kötelező könyvelőt megbízni, de a KATA egyszerűsége nem jelenti azt, hogy nincs áfa-, HIPA-, számlázási, foglalkoztatási vagy változásbejelentési feladat. Kifizetői bevétel, külföldi ügylet, platformos értékesítés, szünetelés vagy keretközeli bevétel esetén szakértő bevonása különösen indokolt.

A hibát a bevallásokra és nyilatkozatokra vonatkozó általános adóeljárási szabályok szerint kell javítani vagy önellenőrizni. A szükséges eljárás attól függ, hogy a NAV már feldolgozta-e a nyilatkozatot, és a hiba érinti-e a fizetendő különadót.

A KATA választása, megszüntetése és a változások bejelentése a NAV által rendszeresített, aktuális adat- és változásbejelentő űrlapon, illetve az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban intézhető. Az űrlap elnevezése évről évre változhat, ezért mindig a NAV aktuális felületét érdemes használni.