Kilépés·2026. július 20.·7 perc olvasás

Mikor és hogyan kell kilépni a KATA-ból

A KATA-alanyiság megszűnhet a vállalkozó saját döntése alapján, az egyéni vállalkozás megszüntetésével, vagy valamely törvényi feltétel megsértése, illetve megváltozása miatt. A kilépést érdemes előre megtervezni, mert a megszűnés után új adózási módot, járulékbevallást és több határidőt is rendezni kell.

Mikor érdemes megfontolni az önkéntes kilépést?

Ha a jövőben cégtől, más egyéni vállalkozótól, társasháztól, más szervezettől vagy külföldi vállalkozástól is bevételt szeretne szerezni
Ha várhatóan elveszíti a főfoglalkozású egyéni vállalkozói státuszát, például legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesít
Ha rendszeresen meghaladja a KATA 18 millió forintos teljes éves különadó-keretét, és a 40%-os különadóval együtt más adózási mód kedvezőbb lehet
Ha magas vállalkozási költségei vannak, vagy az átalányadózás költséghányada összességében kedvezőbb eredményt ad
Ha a KATA alacsony társadalombiztosítási ellátási alapja már nem felel meg az élethelyzetének

A 18 millió forintos keret átlépése önmagában nem szünteti meg a KATA-alanyiságot. Ilyenkor a keret feletti bevételrész után 40%-os különadót kell fizetni. A kilépésről ezért számítás alapján érdemes dönteni, nem pusztán a keret megközelítése miatt.

Önkéntes kilépés menete

Ha a kisadózó bejelenti a NAV-nak, hogy a továbbiakban nem a KATA szabályai szerint teljesíti az adókötelezettségeit, a KATA-alanyiság a bejelentés hónapjának utolsó napján szűnik meg. Például egy július 10-én beadott bejelentésnél július 31. az utolsó KATA-s nap, az új adózási mód pedig augusztus 1-jétől alkalmazandó.

A bejelentés elektronikusan az ONYA „Egyéni vállalkozó bejelentése” menüpontjában vagy a T101E jelű adatlapon intézhető. Ez nem azonos az egyéni vállalkozás megszüntetésével: a vállalkozás tovább működhet, csak az adózási mód változik meg.

Mikor szűnik meg a KATA a törvény alapján?

A leggyakoribb megszűnési esetek a következők:

Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnik — ilyenkor a KATA is ugyanazon a napon szűnik meg
A kisadózó termékértékesítés vagy szolgáltatás ellenértékeként belföldi vagy külföldi kifizetőtől szerez bevételt — főszabály szerint a bevételszerzést megelőző nappal szűnik meg
A vállalkozó az ÖVTJ 68.20 szerinti ingatlan-bérbeadási vagy -üzemeltetési tevékenységből szerez bevételt — a megszűnés napja itt is a bevételszerzést megelőző nap
A vállalkozó már nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak — a KATA annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a kizáró státusz fennáll
A NAV végleges határozattal törli az adószámot, vagy meghatározott súlyos jogsértés miatt megszünteti a KATA-alanyiságot
A december 31-én fennálló, végrehajtható és nettó módon számított NAV-adótartozás meghaladja a 100 000 forintot, és azt a megszűnésről rendelkező határozat véglegessé válásáig sem rendezik

Fontos: az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése önmagában nem szünteti meg a KATA-alanyiságot. A szünetelés teljes hónapjára főszabály szerint nem kell tételes adót fizetni, ha a vállalkozó abban a hónapban nem végez KATA-s tevékenységet és nem szerez ilyen bevételt.

Milyen bejelentési határidőkre kell figyelni?

Kifizetőtől származó bevételt a megszerzést követő 15 napon belül be kell jelenteni
Ingatlan-bérbeadási vagy -üzemeltetési bevételt szintén 15 napon belül kell bejelenteni
A főfoglalkozású státusz elvesztését a tárgyhónapot követő 15 napon belül kell jelezni
Évközi megszűnésnél a KATA-bevételi nyilatkozatot és az esetleges 40%-os különadó bevallását a megszűnést követő 30 napon belül kell benyújtani

Hogyan számít a bevételi keret kilépéskor?

Évközi megszűnésnél a keret minden olyan hónap után 1,5 millió forint, amelyre a vállalkozónak tételesadó-fizetési kötelezettsége volt. Ha például januártól augusztusig nyolc adófizetéssel érintett hónapja volt, a keret 12 millió forint.

A megszűnés hónapjára a teljes 50 000 forintos tételes adót meg kell fizetni, ha az a hónap adófizetéssel érintett volt. Napi arányosítás nincs.

Mi történik a ki nem fizetett számlákkal?

A KATA-alanyiság utolsó napjáig kiállított, de addig még ki nem fizetett bizonylatok ellenértékét a törvény a megszűnés napján megszerzett KATA-bevételként kezeli. Ezért a nyitott követeléseket is figyelembe kell venni a záró bevételi nyilatkozatban és a 40%-os különadó számításakor.

Mi történik a kilépés után?

Ha az egyéni vállalkozás tovább működik, a következő naptól már a személyi jövedelemadóról szóló törvény valamely vállalkozói adózási módját kell alkalmazni. Ez lehet átalányadózás, ha azt szabályosan választja és megfelel a feltételeinek; ellenkező esetben a vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályai alkalmazandók. Az átalányadózás nem jön létre automatikusan pusztán a KATA megszűnésével.

Rendezni kell a biztosítotti jogviszony bejelentését is. 2026-tól erre a 08E jelű űrlap szolgál. Emellett megváltozhat a járulék- és szochobevallás, az szja-előleg, a helyi iparűzési adó és más kötelezettségek teljesítése. Az áfastátusz viszont a KATA megszűnésétől önmagában nem változik meg.

Visszaléphetek később?

Igen, ha ismét minden jogosultsági feltétel teljesül, de nem azonnal. A KATA a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem választható újra. Ha például a KATA 2026-ban bármikor megszűnik, legkorábban 2028. január 1-jétől lehet ismét KATA-s, feltéve, hogy akkor is megfelel minden feltételnek.

Segítünk a döntésben

A kilépés időzítése hatással lehet a bevételi keretre, a ki nem fizetett számlákra, az új adózási módra és a járulékokra. Ha céges megbízás előtt áll, elveszíti a főfoglalkozású státuszát, vagy az átalányadózásra váltást mérlegeli, érdemes a bejelentés előtt kiszámítani és ütemezni a teljes átállást.