Szabályok·2026. július 20.·6 perc olvasás

Árbevételi határok és a túllépés következményei

A KATA egyik legfontosabb szabálya a 40%-os különadóhoz kapcsolódó bevételi keret. Nem elég azonban csak a 18 millió forintos összeget ismerni: azt is tudni kell, melyik bevétel mikor számít megszerzettnek, hogyan változik a keret évközi kezdésnél vagy szünetelésnél, és mi történik a túllépés után.

Mennyi a jelenlegi keret?

Ha a kisadózó a naptári év mind a 12 hónapjára köteles megfizetni a havi tételes adót, a KATA különadó-kerete 18 millió forint. A keret túllépése nem szünteti meg automatikusan a KATA-alanyiságot, de a keret feletti bevételrész után 40%-os különadót kell fizetni.

Mi számít bele a keretbe?

A vállalkozási tevékenységgel összefüggésben pénzben vagy más vagyoni érték formájában ténylegesen megszerzett bevétel
Pénz esetén főszabály szerint az átvétel vagy a bankszámlán történő jóváírás napja számít, nem önmagában a számla kiállításának dátuma
A külföldi pénznemben megszerzett bevételt a megszerzés napján irányadó MNB-devizaárfolyamon kell forintra átszámítani
Az áthárított áfa nem része a KATA-bevételnek

Nem minősül KATA-bevételnek például a visszafizetendő kölcsön vagy hitel, a visszatérített adó, valamint a törvény feltételeinek megfelelő költségfedezeti vagy fejlesztési célú támogatás. A vállalkozási költségek viszont nem vonhatók le a bevételből a keret számításakor.

Mi történik, ha átlépi?

A keret feletti rész után 40%-os különadót kell fizetni a havi 50 000 forintos tételes adón felül. A különadót főszabály szerint a következő év február 25-éig kell bevallani és megfizetni. Ha a KATA-alanyiság év közben megszűnik, a határidő a megszűnést követő 30 nap.

Például teljes éves KATA mellett 21 millió forint bevételnél 3 millió forint a kerettúllépés. Ennek 40%-a, vagyis 1,2 millió forint a különadó, amely a 12 hónapra fizetett összesen 600 000 forint tételes adón felül jelentkezik.

Fontos különbség: a régi, partnerenkénti 3 millió forintos KATA-szabály már nem hatályos. A jelenlegi rendszerben a cégtől, más egyéni vállalkozótól, társasháztól vagy külföldi vállalkozástól kapott, termékértékesítéshez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó bevétel főszabály szerint megszünteti a KATA-alanyiságot. Ez teljesen külön kérdés a 18 millió forintos különadó-kerettől.

Hogyan előzheti meg a váratlan túllépést?

Vezessen naprakész bevételi nyilvántartást a pénz tényleges átvételének vagy jóváírásának dátumával
Minden hónapban hasonlítsa össze az addigi bevételt az adott évre ténylegesen rendelkezésre álló kerettel
Külföldi pénznemnél rögzítse a bevételszerzés napját és az alkalmazott MNB-árfolyamot
Nagyobb megbízás előtt számolja ki előre a várható különadót, és ne csak a számla kiállításának időpontjával tervezzen
Ha rendszeresen túllépi a keretet, hasonlítsa össze a KATA teljes terhét más adózási formákkal

Arányosítás részleges év esetén

Ha nem minden hónapra kell tételes adót fizetnie, a keret nem egyszerűen a KATA-ban töltött napok alapján csökken. Minden tételesadó-fizetési kötelezettséggel érintett hónap után 1,5 millió forint keret jár. Nyolc ilyen hónap esetén például 12 millió forint a különadó-keret.

Az a teljes hónap, amelyre szünetelés vagy más törvényi mentesség miatt nem kell tételes adót fizetni, nem növeli a keretet. Ha viszont egy hónapra akár csak részben áll fenn a KATA, de arra a hónapra meg kell fizetni az 50 000 forintot, az egész 1,5 millió forintos havi keret figyelembe vehető.

KATA-keret és áfamentességi határ

A két értékhatár nem azonos. A KATA teljes éves különadó-kerete 18 millió forint, míg a belföldi alanyi áfamentesség értékhatára 2026-ban 20 millió forint. A beszámító ügyletek köre és az évközi arányosítás szabálya is eltérhet, ezért mindkét keretet külön kell követni.