Hibák·2026. július 20.·7 perc olvasás

Leggyakoribb KATA-hibák, amik bírsághoz vezetnek

A KATA adminisztrációja egyszerűbb sok más adózási módnál, de néhány hiba nemcsak késedelmi pótlékot vagy bírságot, hanem a KATA-alanyiság megszűnését is okozhatja. Az alábbi hibák különösen gyakoriak, ezért érdemes őket rendszeresen ellenőrizni.

1. Rossz határidővel fizetett havi KATA

A havi 50 000 forintos tételes adót nem az adott hónap 12-éig, hanem a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni. Például a júliusi KATA augusztus 12-én esedékes. Minden megkezdett, adófizetéssel érintett hónapra a teljes összeget kell fizetni, napi arányosítás nincs.

A késedelmes fizetés után késedelmi pótlék és végrehajtás is felmerülhet. A puszta néhány napos késedelem nem szünteti meg automatikusan a biztosítást vagy a KATA-t, de az év végére felhalmozott tartozás már komoly kockázatot jelent.

2. Kifizetőtől érkező bevétel elfogadása

A jelenlegi KATA főszabály szerint magánszemély vevők kiszolgálására használható. Ha a kisadózó termékértékesítés vagy szolgáltatás ellenértékeként cégtől, más egyéni vállalkozótól, társasháztól, más szervezettől vagy külföldi vállalkozástól szerez bevételt, a KATA-alanyisága a bevételszerzést megelőző nappal megszűnik.

Nem a számlán szereplő összeg nagysága a döntő
A régi, partnerenkénti 3 millió forintos szabály már nem hatályos
A kifizetőtől kapott bevételt 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak
A taxis személyszállításból származó bevétel törvényi kivétel

3. A bevétel rossz időpontra történő könyvelése

KATA-nál nem mindig a számla kiállításának vagy teljesítésének napja számít. Pénznél főszabály szerint az átvétel vagy a bankszámlán történő jóváírás napján keletkezik bevétel. Emiatt egy decemberben kiállított, de januárban kifizetett számla általában a következő év KATA-bevételébe kerül.

Külföldi pénznemben kapott összegnél a bevételt a megszerzés napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A rossz dátum vagy árfolyam a 18 millió forintos keret és a 40%-os különadó hibás megállapításához vezethet.

4. A bevételi keret téves kiszámítása

A 18 millió forintos keret csak akkor használható teljes egészében, ha a vállalkozó az év mind a 12 hónapjára köteles tételes adót fizetni. Más esetben minden adófizetéssel érintett hónap után 1,5 millió forint keret jár. Nyolc érintett hónapnál például 12 millió forint a keret.

A keret feletti bevételrész után 40%-os különadó fizetendő. A túllépés önmagában nem szünteti meg a KATA-t, de a különadót be kell vallani és meg kell fizetni.

Gyakori tévhit: a 18 millió forint nem általános „KATA-ból kiesési határ”. A keret átlépése 40%-os különadót eredményez. A cégtől vagy más kifizetőtől kapott vállalkozási bevétel viszont az összeg nagyságától függetlenül megszüntetheti a KATA-alanyiságot.

5. Elmaradt éves vagy soron kívüli nyilatkozat

A KATA-bevételről a következő év február 25-éig akkor is nyilatkozni kell, ha a vállalkozó nem lépte túl a keretet, vagy egyáltalán nem keletkezett 40%-os különadója. Ha a KATA-alanyiság év közben megszűnik, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kell benyújtani.

Ha különadó is keletkezett, azt ugyanezen határidőig kell bevallani és megfizetni. A nyilatkozat elmulasztása mulasztási bírságot és NAV-felszólítást eredményezhet.

6. Számla- vagy nyugtaadási hiba

A „Kisadózó” szó feltüntetése már nem kötelező a számlán. A KATA azonban nem mentesít az áfatörvény szerinti számla- és nyugtaadás, valamint az Online Számla-adatszolgáltatás alól.

A számla kötelező adatai és az áfakezelés legyen helyes
A számlázóprogram adatküldésének sikerességét ellenőrizni kell
A kézi számlák adatait is határidőben fel kell tölteni
A számlákat, nyugtákat és a bevételi nyilvántartást meg kell őrizni

Különösen súlyos, ha a NAV számla- vagy nyugtaadás elmulasztása miatt végleges mulasztási bírságot állapít meg. Ez a KATA-alanyiság megszüntetését is eredményezheti.

7. Téves mentesség szünetelés vagy ellátás alatt

A vállalkozás teljes havi szünetelése, illetve bizonyos ellátások teljes hónapja alatt nem mindig kell tételes adót fizetni. A mentesség feltétele azonban többek között az, hogy a vállalkozó az adott hónapban ne végezzen KATA-s tevékenységet és ne szerezzen ilyen bevételt.

Ha a szünetelés alatt mégis tevékenységet végez vagy bevételt szerez, az adott hónapra meg kell fizetni az 50 000 forintot, és ezt a következő hónap 12-éig be kell jelenteni. A táppénzhez, CSED-hez, GYED-hez vagy más ellátáshoz kapcsolódó mentességet főszabály szerint szintén be kell jelenteni.

8. Változások késedelmes bejelentése

A KATA szempontjából fontos változásokat nem elég az éves nyilatkozatban közölni. Külön határidő vonatkozik például a kifizetői bevételre, az ingatlan-bérbeadási bevételre, a főfoglalkozású státusz elvesztésére és a KATA választásakor bejelentett adatok változására.

A kifizetői és ingatlan-bérbeadási bevételt 15 napon belül kell bejelenteni
A főfoglalkozású státusz elvesztését a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell jelezni
A bejelentett név-, cím-, adószám- és tajadat változását 15 napon belül kell közölni

9. Az év végi adótartozás figyelmen kívül hagyása

Ha a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható és nettó módon számított adótartozás december 31-én meghaladja a 100 000 forintot, a NAV határozattal megszüntetheti a KATA-alanyiságot. Ezért az év vége előtt nemcsak a KATA-befizetéseket, hanem a teljes NAV-adószámlát érdemes ellenőrizni.

A törvény lehetővé teszi a megszüntető határozat visszavonását, ha a vállalkozó a tartozást a határozat véglegessé válásáig megfizeti, de biztonságosabb még december 31. előtt rendezni az eltéréseket.

Hogyan kerülheti el ezeket?

Havonta egyeztesse a bankszámlát, a készpénzes bevételeket, a bevételi nyilvántartást és a NAV-adószámlát. Minden új ügyfélnél még a munka elfogadása előtt tisztázza, hogy magánszemélyként vagy kifizetőként jár-e el. Szünetelés, külföldi ügylet, céges megrendelés, főállás-változás vagy KATA-megszűnés előtt pedig érdemes külön ellenőrizni a bejelentési és bevallási határidőket.